1. A felfutó szárú tolózár szelepszárának trapézmenete az olajáramköri lapon kívül van elhelyezve, és a szelepszár felső végén található. A szelepszár anya elfordításával a szelepszár szinkronban emeli és süllyeszti a kapulemezt, hogy elérje a tolózár nyitását és zárását, így nagyon egyszerű A tolózár nyitásának és zárásának azonosítása a működési hibák elkerülése érdekében. Mivel a szelepszár anya a vesecsövön kívül van, előnyös a kenés szempontjából, ugyanakkor a nyitás és zárás körülményei jól láthatóak, így széles körű felhasználási lehetőségei vannak. Kíméletlen környezetben azonban a szelepszár szabadon lévő menetei könnyen megsérülnek és korrodálódnak, és még a tényleges működést is befolyásolják. Legfőbb hátránya, hogy a tolózár nyitás után nagy magasságú. Általában a tolózár eredeti relatív magasságához szükséges löketelrendezést hozzá kell adni, ezért nagyon nagy emelési térre van szükség.
2. A felfutó szárú tolózár, más néven forgószárú tolózár (más néven felszálló szárú ékes tolózár) az olajáramköri kártya belső szerkezetére van helyezve, és érintkezik az anyaggal, és gyakran a kapulapra rögzítve. A felfutó szárú tolózár szelepszárának forgása szerint a szár anya megnyomja a kapulemezt, hogy beállító mozgást végezzen a nyitás és zárás befejezése érdekében. Általában egy trapézmenet van a felfutó szárú tolózár szárának alján. A felszálló szárú tolózár alsó menetének és a dugattyús szelepben lévő csúszdának megfelelően a forgó mozgás egyenletes lineáris mozgássá változik. Valójában a tényleges üzemi nyomaték a tényleges működési hajtóerővé változik. Mivel az erőátviteli rendszerben használt trapézmenet az olajáramköri lap belső szerkezetében található, az anyagok korrodálják, és nem lehet kenni. A nyitási szint közvetlenül nem figyelhető meg, és további jelölőeszköz szükséges. A felfutó szárú tolózár szelepszára azonban nem végez beállítási mozgásokat, és kis emelési helyet igényel, így az alkalmazható részek viszonylag korlátozottak és olyan helyek, ahol a csővezetékek koncentrálódnak.
